6. rész

  Kristóf és Emi kézen fogva álltak egymás mellett és minket vártak. Emi elköszönt Kristóftól és indultunk is haza. Nem tudtam megállni, hogy megne kérdezzem még is, hogy történt ez meg. Emi ezt mondta:
-Te tudod Zoé, hogy nekem már régóta tetszik Kristóf csak nem mertem neki elmondani. Mikor elmentetek elkezdtünk beszélgetni és egyszer csak megkérdezte, hogy ki tetszik nekem. Nem akartam neki elmondani így hát azt mondtam neki, ha elmondja ő is akkor elmondom én is. Nagy levegőt vett elpirult és azt mondta,hogy én. Ekkor én is elpirultam. Akkor azt mondta, hogy én is mondjam el. Elmondtam neki,hogy ő. Nem akarta elhinni, azt is elmondtam neki, hogy mióta tetszik nekem. Ekkor csak elmosolyodott. Magához húzott átölelt..majd eltolt magától és megkérdezte nem e próbáljuk meg. És ekkor igent mondtam. Aztán csak megcsókolt. Ennyi történt-mesélte el Emi.
- És anyukádnak elfogod ma mondani-kérdeztem
- Ma még nem hiszem. Majd ha már úgy két hete együtt leszünk és biztos lesz a dolog.-felelte.

A hazafele vezető utat végigbeszélgettük. Mikor hazaértem felmentem facebookra. Láttam, hogy Márk írt. Azt kérdezte, hogy örülök-e Kristóféknak. Mondtam, hogy persze mert Emit is sokkal boldogabbnak látom. Márk is örült, mert Kristóf a haverja. Így, hogy Emiék összejöttek sokkal több időt töltöttünk „négyesbe” vagy „ötösbe”. „Ötösbe” akkor töltöttük az időt amikor Peti ráért és ő is eljött velünk. Amandával is jó volt a kapcsolatom de ő inkább Lalival töltötte az idejét. 2013. június 29-én felhívott, hogy muszáj találkoznunk. Délután 3 órára beszéltük meg a találkozót az egyik templom elé. Átölelt és elkezdett sírni. Eltoltam magamtól és megkérdeztem:

• Mi a baj?
• Tudod Lali nagyon szeret focizni.
• Igen, tudom.
• Na szóval, hívták nyárra New Yorkba.-mondta szomorúan.
• Micsoda?-hüledeztem
• Sajnos igen, majd csak táborba fogunk találkozni.
• Nem lesz semmi baj! Megígérem! Mi itt vagyunk! Tudod, hogy hozzánk mindig jöhetsz. Hamar elfog telni az idő.- ekkor már mind a ketten sírtunk.
• Ha te mondod...
• Nem, én tudom! Na gyere eszünk egy fagyit, és ne sírj- mondtam.
• Oké menjünk!-egyezett bele.

Mind a ketten eperfagyit ettünk csokiskekszdarabokkal.

Este 9-ig beszélgettünk majd mind a ketten hazaindultunk.

2013. június 29-én volt az évzáró. Noell nem jött el. De amint beléptünk a terembe mindenkinek elállt a lélegzete. Helena és Zsolti kézen fogva álltak a pad mellett. Mindenki egy emberként támadta le őket. Azt tudtuk, hogy Zsoltinak bejön Helena, na de ezt nem néztük ki belőle, hogy meg is kérdezi. Helena elmesélte, hogy Zsolti szerelmi vallomást irt neki. Helena már régóta érezte, hogy nem csak sima barátok, de arra nem gondolt, hogy járni is fognak. Mindenki nagyon örült nekik. Vége lett az évzárónak. Amanda és Lali éppen köszöntek el egymástól(mert ugye Lali nyáron New Yorkban lesz) 

 amikor Sári néni belépett. Ekkor elgurult nála a gyógyszer. Torka szakadtából üvöltözni kezdett velük, hogy mit képzelnek magukról.

Amanda megszólalt:
-Sári néni maga is ezt szokta csinálni Misi bácsival! Tudjuk ám!-mondta gúnyosan

• Erre elpattant Sári néni agya s pofon akarta vágni Amandát.
  Mielőtt megütötte volna Lali elkapta Sári néni kezét és azt mondta:
  - Ha csak egy ujjal is hozzámer nyúlni Amandához meg fogja bánni.
  Erre csak feljebb húzta a szoknyáját és kicsörtetett a teremből.

Lali